Ságodi László orvossal arról beszélgettünk, hogyan vezetett az élete Veszprémbe, és miként ismerkedett meg a kínai orvoslással?

– Milyen „szakágak” léteznek a kínai orvoslásban?

– Maga a kínai orvoslás a kelet egyik nagy orvosi rendszere. Hasonlóan a mi nyugati orvoslásunkhoz, ez is komplex, átfogó, és számos dolgot magába ölelő tudomány, ugyanakkor gyökerei máshonnan erednek. Legelterjedtebb nyugaton a tűterápia, az akupunktúra, de ide tartozik a gyógynövénytan, amely valahol megfeleltethető a mi gyógyszertanunknak, továbbá ide sorolható a dietetika, a Qi Gong mozgásgyakorlatok és a kínai masszázs, a Tui Na nagyszerű rendszere is. Sajnos – és nagy bánatomra – a legtöbb gyógynövény és a belőlük előállított készítmények nálunk nem szerezhetők be, ami erősen meg is nehezíti a gyógyító munkát.

– Mit ad Önnek a kínai orvoslás művelése?

– A célom továbbra is a gyógyítás. Az aneszteziológia nagyon szép, viszont jelentősen alábecsült orvosi szakág, pedig nagyon sok embernek segít, és sokszor életet is ment. Sajnos ugyanakkor az én megélésemben a gyógyítás élménye valahogy lekapcsolódott erről, és helyébe a stressz, a túlterheltség, az elismerés hiánya lépett, a gyógyítás nagybetűs öröme meg egészen elhalványult. A kínai orvoslás számomra ennek az örömnek az újra felfedezése. Újra eszembe jut az az énem, aki voltam első, másodéves egyetemista koromban, amikor az évfolyamtársaimmal tisztán csak segíteni vágytunk, és alig vártuk, hogy bejuthassunk a kórtermek világába, ami ekkor még elzárva állt előttünk. A kínai orvoslásban élem meg azt az örömöt, hogy gyógyíthatok. Persze nem gyógyítható meg mindig mindenki maradéktalanul, de nagyon sok embernek lehet segíteni, és ez számomra jól eső érzés. A célom az, hogy minél többet tudhassak, minél több tapasztalatot szerezzek, és minél több embernek tudjak a rendelőben segíteni. Hosszú távon pedig egy csapatot szeretnék felépíteni, hogy minél szélesebb körben tudjunk segíteni a hozzánk érkező pácienseknek.

A teljes cikket a vportre.hu weboldalon lehet elolvasni.